Az alábbiakban olyan kérdésekre keressük a választ, melyek jogosan merülnek fel saját ház építését fontolgató vásárlókban. A válaszokkal egy fontos döntés meghozatalában szeretnénk segítségükre lenni.
A tégla valóban 6000 éves múltú építőanyag, azaz az évezredek során már bizonyított. Ez az idő azonban elegendő volt arra is, hogy a tégla a változó vevői igényeknek megfelelve, folyamatosan megújuljon. A modern téglák nagyméretű, nútféderes kialakítású, nagy nyomószilárdságú, pontosan megtervezett lyukszerkezetű falazóblokkok, melyek már csak távolról hasonlítnak arra a 25 x 12 x 6,5 cm termékre, melyet korábban téglának neveztek. Korábban ebből az ún. kisméretű téglából épült az egész ház, mára az épület egyes részeire különböző termékeket kínálnak a gyártók, amely - akár egy nagyméretű Lego - egységes egész rendszerré áll össze, könnyítve, gyorsítva a munkát.
Valóban környezetbarát anyag-e az égetett kerámia?
A téglagyártás lényege a kezdetektől ugyanaz maradt, alapanyagát, az agyagot a legtermészetesebb módon az anyaföldből nyerik.
A téglaipar nem más gyártóktól veszi a termékei előállításához szükséges, többnyire nagy energiaigénnyel és káros anyag kibocsátással gyártott félkész és kész termékeket, vegyszereket és pasztákat, hanem valódi nyersanyagból dolgozik. Nem hárítja át másokra, hanem saját maga oldja meg a környezetvédelmi és energiatakarékossági problémákat. A téglagyárak mindig az agyagbányák mellett épültek és épülnek, nincsen szükség az alapanyag nagy távolságra történő, környezetet károsító szállítására. Tehát a tégla valóban környezetbarát technológiával készül.
Miért az egyik legfontosabb döntés a fal anyagának kiválasztása?
A családi ház falát a téglán kívül természetesen más építőanyagból vagy építési technológia felhasználásával is meg lehet építeni. A kérdés legfőképpen úgy merül fel, hogy ezek az építőanyagok illetve technológiák mennyire felelnek meg a későbbi lakók igényeinek, valamint a magyarországi építési viszonyoknak.
Mindenkinek természetes igénye, hogy legyen a lakás/ház fala jó hang- és hőszigetelő; nyáron ne melegedjen fel gyorsan, télen tartsa meg a fűtés melegét; legyen tartós, hiszen több generáció számára építkezünk; hosszú távon tartsa meg értékét; nyújtson lakói számára biztonságos és egészséges otthont, melyet az idő folyamán változó igényeiknek megfelelően (pld. a gyerekek számának változása) rugalmasan alakíthatnak. Ezeknek az igényeknek a magyarországi éghajlati viszonyok között a tégla felel meg a legjobban, amely télen fűt, nyáron hűt, tartja, sőt növeli az értékét, könnyen alakítható, egészséges lakóklímát biztosít generációkon át.
Ha kész a ház, a falazat anyaga már nem látszik, ám a későbbi lakóérzetért leginkább ez a felelős. A falazat kiválasztása több generációra szóló, felelősségteljes döntés, hiszen anyaga a későbbiekben már nem cserélhető ki, csak ha lebontjuk és újra megépítjük. Tulajdonságainak javítása költségesebb mulatság, mintha azonnal egy korszerű megoldást választottunk volna.
Milyen építési technológia felel meg Magyarország éghajlatának?
Magyarországon télen hideg, nyáron pedig nagyon meleg van.
Léteznek olyan építési technológiák, amelyek jobb hőszigetelő képességű falazatot eredményeznek, de olyan anyag nincs más, amely hőtároló képessége révén a fűtés melegét - a cserépkályhához hasonlóan - tovább megőrizné, mint a tégla. A folyamatosan dráguló energiaárak mellett ez nem mellékes kérdés. Ugyanakkor, szintén a hőtárolásnak köszönhetően a nyári forróságban a téglafal sokkal tovább kívül tartja a meleget, a ház nehezebben melegszik fel, szinte a falba épített klímaberendezésként működik.
A tégla kiváló hőtároló képességét porózus anyagszerkezetének és vastagságának köszönheti.
Miért energiatakarékos egy téglaház?
A kerámia falazat, hőtárolási képességének köszönhetően télen úgy viselkedik, mint egy cserépkályha, azaz a fűtés melegét megtartja, lassan adja le. Nyáron viszont a külső hőséget nehezebben engedi be, azaz szinte a falba épített, természetes légkondicionálóként működik.
Léteznek a téglánál jobb hőszigetelő képességgel rendelkező építőanyagok, de ez a tulajdonság nem párosul a rendkívül fontos hőtárolási képességgel, illetve például a kiváló hőszigetelő könnyűszerkezetes házaknál a nyári meleget csak légkondicionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni.
Mi fontosabb a hőtárolás vagy a hőszigetelés?
Hőfizikai szempontból a hőszigetelés és a hőtárolás kérdései együtt fontosak.
Az égetett vázkerámia falazóelemek ellentétben a homogén kialakítású falazóanyagokkal, optimálisan egyesítik a téli és a nyári hővédelemmel kapcsolatos jogos igényeket.
Bár a jelenleg hatályos hőtechnikai szabványban nincsen előírás külön a falszerkezet hőszigetelésére, a sokak által misztifikált 'U' értékre, a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazó anyagokkal.
De megtévesztő csak a hőszigetelést vizsgálni. Ha a hőtárolás kérdését nézzük, akkor még meggyőzőbb az égetett agyag falazóelemek előnye, mivel a hőtárolás képessége egyértelműen a falszerkezet tömegével függ össze. Más falazóelemek esetén előnyként említik a termék könnyű súlyát. Ez az előny azonban azonnal hátránnyá válik, ha a hőtárolás kérdését vizsgáljuk. Pedig a falazat hőtárolási képessége a gazdaságosság és lakóérzet szempontjából a legfontosabb tulajdonság.
Porotherm falazatok építése
A Porotherm falazat
A Porotherm falazati rendszer jobb áttekinthetősége érdekében három különböző módon alkothatunk csoportokat:
- A falazóelem befoglaló formája, vagyis az oldallapok alakja szempontjából lehet:
a) hagyományos, azaz állófugás
b) habarcstáskás
c) nútféderes - A falazóelem üregrendszerének kiképzése és hőszigetelési képessége szempontjából lehet:
a) téglalap alakú, kevesebb üregsor – normál hőszigetelés (N+F)
b) rombusz alakú, több üregsor – fokozott hőszigetelés (HS) - A falazási technológia, valamint a tégla alsó és felső felületének szempontjából lehet:
a) hagyományos habarcsos - nem csiszolt felület
b) vékony habarcsos - csiszolt felület
Az egyes csoportosítások alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze falazóelem választékunkat.
| 1.a) állófúgás | pl: PTH Hanggátló tégla | ||
| 1.b) habarcstáskás | PTH Pincetégla | ||
|
| 2.a) | 2.b) | |
| 1.c) | 3.a) hagyományos habarcsos | N+F | HS |
| 3.b) vékony habarcsos | N+F Profi | HS Profi | |
Szállítás, tárolás
A falazóelemek általában többször felhasználható raklapra csomagoltan, zsugorfólia borítással kerülnek forgalmazásra. Rakodásuk legegyszerűbb gépi emelőeszközök igénybevételével. Szállításuk a nagy rakfelületű fuvareszközök széles skáláján lehetséges, így pl. vasúton, közúton, de akár hajón is. Fontos azonban, hogy a rakatokat a szállítójárművön elmozdulás ellen megfelelően biztosítani kell. A tégla alapvetően törékeny kerámia, ezért a falazóelemeket a termék sérülésének elkerülése érdekében rakodás közben dobálni, ejteni, ütköztetni, lebillenteni tilos. Az egységrakományokat lehetőleg sík, szilárdburkolatú területen kell tárolni. A raktározási idő tervezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a rakatok fóliacsomagolása 6 hónap elteltével jelentősen veszíthet minőségéből, megbízhatóságából.
Előkészületek falazás előtt
Előkészületek falazás előtt
- A Porotherm téglákat nagy pórustérfogatuk miatt falazás előtt nedvesíteni szükséges, hogy ne szívják el túl gyorsan a vizet a habarcsból. A nedvesítés egyik lehetséges módja a fólia lebontása után a rakatban a téglák végiglocsolása soronként gumitömlővel.
- Amennyiben vízszintes, nedvesség elleni szigetelés szükséges, a megfelelő szélességű vízszigetelő rétegek elkészítése.
- Az alaptest vagy födém legmagasabb pontjának meghatározása tömlős szintezővel.
- Vízszintes habarcságy kialakítása, amely kiegyenlíti a szintkülönbségeket, és sík felületet biztosít az építendő fal számára.
- A hosszméretek ellenőrzése egy lécen, 12,5 cm-es távolságú osztások bejelölése.
- A falmagasság ellenőrzése egy másik lécen, és a sormagasságnak megfelelő távolságok bejelölése. (23,8 cm téglamagasság + 1,2 cm átlagos fugavastagság = 25 cm).
Általános szabályok
A falazást a falsarkoknál kell kezdeni, a megnedvesített téglákat teljes felületükön habarcságyba kell helyezni. A sarokba elhelyezett téglákat vízmértékkel és gumikalapáccsal pontosan be kell állítani, a vízszintes méreteket is ellenőrizni kell. Amennyiben a falsarok kialakításához illesztőelemek szükségesek, úgy azokat egész elemből fűrészeléssel lehet előállítani, vagy az erre a célra gyártott kiegészítő elemeket lehet használni. Az így kialakított sarokpontokon az egyenes téglasorok kialakítása céljából a tégla felső élén zsinórt célszerű kifeszíteni.
Falazáskor a vízszintes fuga vastagsága 8-16 mm között változhat, átlagosan 12 mm. A sormagasság így betartható, amelyet az előkészített mérőléccel lehet ellenőrizni. A fal függőlegességét először vízszintezővel, majd a 4. sortól kezdve függőónnal kell ellenőrizni. A vízszintes habarcshézag kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél, a hagyományos téglafalazatoknál megszokott kőműveskalapács helyett gumikalapácsot kell használni. A falazóblokkokat kötésben kell falazni. A falvégekre és falnyílásokhoz gyártott szélű egész, feles, illetve kávás elem kerüljön. Gyártott feles elem hiányában a feles elemek egész elemből fűrészeléssel is előállíthatók. Derékszögtől eltérő falsarok vagy a tégla méretrendjétől eltérő méretű falak esetén az elemek fűrésszel egyedileg méretre szabhatók. Amennyiben alkalmazásuk nem kerülhető el, a felesnél kisebb méretű elemeket a fal általános szakaszán, a fal belsejében kell elhelyezni, szintén kötésben falazva. A téglák méretre vágásához a gépi fűrészek közül elsősorban az ún. 'Alligátor' típusúak ajánlhatók. Ezek általában elektromos meghajtású, fordulatszám-szabályozóval ellátott készülékek és keményfémbetétes, ellenmozgású fűrészlappal működnek. A fűrészlapok méretének, illetve a vágási hossznak a megválasztásakor arra kell ügyelni, hogy azok hosszabbak legyenek, mint a vágási felület legnagyobb mérete. A fűrészlapok végének mindenképpen a vágási felületen túl kell érni, mert ha a fűrészlapok vége a vágási felületen belül marad, akkor a fogak letörhetnek. A kézi fűrészek közül is a keményfémbetétes típusok ajánlhatók. Ezek használatakor a vágási sík vonalában a tégla felületét körben néhány mm mélyen be kell vágni, majd a tégla teljes szétfűrészelését ezután lehet megkezdeni úgy, hogy az előre kialakított hornyok vezetik a fűrészlapot.
A nútféderes kialakítású falazóelemek falazásának különleges szabályai
A nútféderes kialakítású függőleges hézagba habarcsot egyáltalán nem kell tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba illeszteni, ezért a habarcsfelhasználás - és így a munkaidő-szükséglet is - lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos, vagy habarcstáskás falazási mód esetén. A falsarkoknál és az egyéb falcsatlakozásoknál az eresztéknek mindig kifelé kell mutatnia, és az eresztékek iránya téglasoronként változik. A fal síkjából kiálló eresztékeket le kell ütni, hogy a vakoláshoz egységes, sík felület álljon rendelkezésre.
Válaszfalak építésének szabályai
A válaszfal csak méretezett válaszfalalapra, illetve szilárd, megfelelő teherbírású födémre építhető. Az aljzat esetleges egyenetlenségeit falazóhabarccsal kell kiegyenlíteni. A válaszfalakat kétsoronként a vízszintes hézagban vezetett 2,8 mm-es lágyvas huzalokkal kell merevíteni és egymáshoz, illetve a teherhordó falakhoz csatlakoztatni, bekötni. A merevítőhuzalt kétsoronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és kampós szeggel rögzíteni. A teherhordó falaknál a huzalt a teherhordó falhoz függőlegesen rögzített 8 mm-es köracél pálcákhoz kell bekötni. A válaszfalak egymáshoz csatlakozásánál szintén 8 mm-es köracél pálcához kell feszíteni a huzalokat, vagy a keresztező válaszfallapon keresztül történő visszahajtással rögzíteni azokat. A fa ajtótokokhoz a lágyvas huzalt szegekkel kell rögzíteni.
A válaszfal felső síkja és a födém között 2-3 cm-t kell hagyni a mennyezethez történő rögzítéshez, ennek megfelelően kell kiosztani a sorokat. A legfelső sort a födémhez téglánként téglaékkel kell kiékelni. A téglasorok felrakásánál a téglákat teljes felületű habarcságyba kell helyezni. Falazáskor a vízszintes fuga vastagsága 8-16 mm között változhat, átlagosan 12 mm. A vízszintes habarcshézag kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél, a hagyományos téglafalaknál megszokott kőműveskalapács helyett gumikalapácsot kell használni. A válaszfaltéglákat kötésben kell falazni. A téglákat úgy kell kiosztani, hogy a falvégre mindig gyártott szélű egész, illetve fűrészelt szélű feles elem kerüljön. Válaszfaltégla alkalmazása esetén az eresztékek irányát nem kell soronként váltogatni. A fal síkjából kiálló eresztékeket le kell ütni, hogy a vakoláshoz egységes, sík felület álljon rendelkezésre.
Falazás különleges szabályai pincetéglánál
A Porotherm pincetégla alkalmazásával a pincében is biztosítható a Porotherm házra jellemző, csak az égetett kerámia által nyújtott lakóklíma.
Falazáskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni. A téglák oldalát nem szabad megkenni habarccsal, mivel a habarcstáskák mérete olyan, hogy a normál konzisztenciájú falazóhabarcs ezekbe belefolyik.
Térszín alatti létesítmények (pince, alagsor) a Porotherm 38 pincetéglából akkor építhetők, ha a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos, vízhatlan talajvíz, illetve talajnedvesség elleni szigetelést terveznek és készítenek. Üzemeltetés során a térszín alatti helyiségekben - még üzemzavar esetén sem - emelkedhet tartósan a relatív páratartalom 65% fölé.
A Porotherm Hanggátló tégla beépítésének szabályai
A megnedvesített téglákat teljes felületükön habarcságyba kell helyezni. A fal függőlegességét először vízszintezővel, majd függőónnal kell ellenőrizni. A vízszintes habarcshézag kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni. A Hanggátló téglát kötésben kell falazni. Fokozottan kell ügyelni a falazási munka minőségére, a fugák egyenletes kialakítására. A habarcsrétegek vastagsága 8-10 mm közötti legyen. A függőleges fugákat is teljesen ki kell tölteni habarccsal.
A vékony habarccsal történő falazás szabályai
Porotherm Profi falazat építésének szabályai
A Porotherm Profi, egy falazási módszer, ami a csiszolt téglából, a vékony falazó habarcsból és a kivitelező szakértelméből áll.
- A Porotherm téglákat nagy pórustérfogatuk miatt falazás előtt nedvesíteni szükséges, hogy ne szívják el túl gyorsan a vizet a habarcsból. A nedvesítés egyik lehetséges módja a fólia lebontása után a rakatban a téglák végiglocsolása soronként gumitömlővel, de csiszolt tégla alkalmazásánál célszerűbb a már beépített téglák tetejét vizes ecsettel áthúzni, mert ez egyben a portalanítást is megoldja.
- Amennyiben vízszintes, nedvesség elleni szigetelés szükséges, a megfelelő szélességű vízszigetelő rétegek elkészítése.
- Sík, szilárd, pormentes, fogadó szerkezetünkön (lábazat, födém) lézeres, vagy optikai szintező és milliméter osztású léc segítségével meghatározzuk a falazat vonalának legmagasabb pontját.
- Kicsapózsinór segítségével bejelöljük a falazat helyét, majd a legmagasabb pontról indulva, a terhelésnek és hőszigetelési követelményeknek megfelelő Porotherm (normál) habarcsból tökéletesen sík és vízszintes, minimum 1 cm, maximum 4 cm vastag habarcságyat alakítunk ki körben a falazat alatt, a falazat vastagságának megfelelően. A habarcságyat - a lehúzóléc hosszától függően - 2-3 m-es szakaszokban képezzük ki a speciális szintező szerkezetek segítségével.
- A habarcságyon ismét bejelöljük a falazat helyét, majd a sarkokról indulva elhelyezzük az első sor csiszolt téglát. A téglákat egyesével gumikalapács és vízmérték segítségével mindkét irányban vízszintbe állítjuk. Ellenőrizzük, hogy az egész sor nem síkfogas-e és szükség esetén gumikalapáccsal igazítunk. Az első sor esetében a tompán ütköző, nem nút-féderes kapcsolatú téglák (sarok, vágott elem) függőleges nútjait normál habarccsal ki kell tölteni.
- A zsákos kiszerelésű vékony falazó habarcsot (25 kg) 9-11 liter vízzel egy tiszta vödörben forgószáras keverővel egyenletesre és sűrűn folyóvá keverjük. Addig kell keverni, amíg csomómentes, sima habarcsot nem kapunk. A bedolgozásra kész habarcshoz utólag vizet sem szabad hozzáadni.
- A keverőedényből a habarcsterítőbe adagoljuk a vékony falazó habarcsot és elterítjük a második sor alatt, max. 10 m hosszan.
- A sarkokról indulva, a függőleges falazatot vízmértékkel folyamatosan ellenőrizve, falazózsinór mellett, elhelyezzük a második sort. A téglák gumikalapács segítségével 4-5 percig még mozgathatók, de 7 perc után a habarcs megköt. A második sortól a tompán ütköző, nem nút-féderes kapcsolatú téglák (sarok, vágott elem) függőleges csatlakozó felületeit vékony falazó habarccsal kell illeszteni.
- Innen a folyamat soronként ismétlődik. Porotherm Profi válaszfalak csatlakozásainál nem hagyományos, hanem bekötővasas bekötés készül, melynek elemeit már a külső főfal falazásakor vékony falazóhabarcsba ágyazva el kell helyezni. Lásd a Bekötőszalagos falcsatlakozás kivitelezése fejezetet. Porotherm Profi belső főfalak csatlakozásainál hagyományos (téglakötés szabályai szerinti) és nem hagyományos, hanem bekötővasas bekötés is készülhet. Ez utóbbi elemeit már a külső főfal falazásakor vékony falazó habarcsba ágyazva el kell helyezni.
Porotherm Profi bekötőszalagos falcsatlakozás kivitelezése
A tompaillesztéses technológiának köszönhetően, munkaigényes falszerkezet fogazás nélkül lehet húzásnak és nyomásnak ellenálló módon összekötni az egyes faldarabokat.
Ennek során a falakat a kötési szabályok betartása nélkül egymáshoz kell illeszteni. E technika alkalmazásának feltétele az, hogy a tartószerkezeti tervezés során ki kell számítani, hogy hány darab acél bekötőszalagra van szükség.
A sérülések elkerülése érdekében az acél bekötőszalagokat a keresztfalak felfalazásáig felfelé vagy lefelé meg kell hajlítani.
A tompa illesztést statikai és hangszigetelési okokból teljesen ki kell tölteni normál habarccsal (legalább 1,5 cm vastagságban).
Szakipari munkák Porotherm falazatnál
Porotherm falazat készítésénél felmerülő szakipari munkákat bízzuk szakemberre!
Az épületgépészeti vezetékek hornyait horonymaróval lehet elkészíteni. Az áttöréseket fúróval vagy lyukfűrésszel lehet kialakítani. A hornyok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy azok ne veszélyeztessék a fal szilárdságát.
Lakáselválasztó falban épületgépészeti vezetékeket nem szabad elhelyezni, és az elektromos szerelvények, dobozok falba süllyesztése is lerontja a fal hangszigetelő képességét.
Válaszfalaknál a hornyokat csak a válaszfal egyik oldalára szabad készíteni az alábbi méretkorlátokkal:
- Szélesség: max. a fal vastagsága
- Mélység:
- függőleges horony
- 12 cm vastag válaszfalban max. 5 cm, de legfeljebb a merevítő huzalig.
- 10 cm vastag válaszfalban max. 4,5 cm, de legfeljebb a merevítő huzalig.
- Egyéb horony - max. 3,0 cm.
- függőleges horony
